Isaszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

"Istennek dicsőség, egymásnak segítség"

Kapcsolat

Isaszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

2117 Isaszeg, Rákóczi út 16.


Adószám: 
18398184-1-13

Nyilvántartásba vételi szám:
13-02-0006414

Bankszámlaszám:
Pátria Takarék: 65100228-11375182-00000000

Telefon:
+36/70-601-9105
E-mail:
isaszegote@gmail.com

Alapszabály

ISASZEG ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

Az Isaszeg Önkéntes Tűzoltó Egyesület Közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, továbbá Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve  A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvényben foglaltakra figyelemmel a mai napon, azaz 2015. június 25-én az Egyesület Alapszabályát az alábbi módosított tartalommal fogadta el:

 

1. §

Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

(1) Az Egyesület neve: Isaszeg Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

(2) Az Egyesület székhelye (levelezési címe): 2117 Isaszeg, Rákóczi utca 16.

(3) Az Egyesület működési területe elsődlegesen Isaszeg város területe, ill. kiterjed Magyarország és az Európai Unió egész területére.

(4) Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.

(5) Az Egyesület hivatalos pecsétje: körbélyegző, középen a jelvény rajza: babérkoszorúval körbe font tűzoltó sisak, 2 darab baltával és egy fáklyával, alatta „1895-2011” alapítás éve felirat, körülötte „Isaszeg Önkéntes Tűzoltó Egyesület” elnevezés.

(6) Az Egyesület határozatlan időre jött létre.

 

Az Egyesület fogalma:

(1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.

 

 

2. §

Az Egyesület célja

(1) Az Egyesület céljai:

Az önkormányzati elven működő, szakmai szolgáltatást végző egyesület célja elsődlegesen a székhelye szerinti település tűzvédelmének biztosítása, tűzoltási, kárelhárítási szaktevékenység végzése, valamint a tűzoltó hagyományok megőrzése.

A cél megvalósítása érdekében részt vesz:

a) biztosítja a tűzvédelmi hagyományőrzést;
b) megőrzi és ápolja az előd egyesület emlékeit, felszereléseit;
c) végzi a lakosság tűzvédelmi felvilágosítását;
d) segíti a gyermekek óvodai, iskolai tűzvédelmi képzését;
e) közreműködik a tűzvédelmi kiadványok megjelentetésében, terjesztésében;
f) a városban keletkező tüzesetek oltásában;
g) káresetek, balesetek felszámolásában;
h) hazai és nemzetközi kapcsolatokat ápol.

 

(2) Az Egyesület a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos média útján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az „Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató” havilapban való közzététel útján biztosítja. A nyilvánosságra hozatalról mindegyik esetben az Egyesület Elnöke gondoskodik.

(3) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

3. §

Az Egyesület tagjai

(1) Az egyesületi tagság formái:

  • a rendes tagság;
  • a tűzoltó tagság;
  • a pártoló tagság;
  • a gyermek tagság;
  • a tiszteletbeli elnök; az elnökség javaslatára a tagság szavazza meg.
  • a tiszteletbeli tagság. az elnökség javaslatára a tagság szavazza meg.

(1)       a) Az Egyesület rendes tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

b) A rendes tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(2)       a) Az Egyesület tűzoltó tagja az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, továbbá érvényes magánokiratban nyilatkozik arról, hogy a hatályos: 10/2008. (X.30.) ÖM. rendeletben foglalt, önkéntes tűzoltó egyesületben a tűzoltó szaktevékenység ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezik, tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

b) A tűzoltó tag, csak a szaktevékenység végzéséről szóló nyilatkozat alapján lehet, ennek visszavonása esetén a továbbiakban, mint rendes tag lehet az Egyesület tagja.

c) A tűzoltó tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(3)       a) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, illetve jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

b) A pártoló tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

 (4)      a) Az Egyesület gyermek tagja lehet az a kiskorú személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el, és szülője által igazolt beleegyező nyilatkozatát, csatolta a kérelemhez.

b) A gyermek tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(5)       a) Az Egyesület tiszteltbeli elnöke lehet az a természetes vagy jogi személy, aki Elnöke volt az Egyesületnek és – az Elnökség értékelése szerint – az általában elvárhatónál többet tett az Egyesületért.

b) A tiszteletbeli elnöki titulusra való felterjesztés az Elnökség hatáskörébe tartozik. A titulus a Közgyűlés által történő jóváhagyással jön létre.

(6)       a) Az Egyesület tiszteltbeli tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki – az Elnökség értékelése szerint – az általában elvárhatónál többet tett az Egyesületért.

b) A tiszteletbeli tag titulusra való felterjesztés az Elnökség hatáskörébe tartozik. A titulus a Közgyűlés által történő jóváhagyással jön létre.

Tiszteltbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, aki rendes tagja az Isaszeg ÖTE-nek és – az Elnökség értékelése szerint – az általában elvárhatónál többet tett az Egyesületért. A tiszteletbeli tagságra az Elnökség tesz javaslatot és a Közgyűlés dönt róla.

(7) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(8) A tagsági jogviszony megszűnése a PTK. 3:68.§- 3:70.§ -ában foglaltak szerint!

(1) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagsági jogviszony felmondása

(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

(2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

A tag kizárása

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

 (9) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

(10) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább két-harmados szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi.

(11) Az eljárás során csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy az érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

(12) A kizárt tag a kizárás ellen jogorvoslattal élhet a Közgyűléshez, melyet a Közgyűlés köteles elbírálni. Amennyiben a közgyűlési Határozat a tag számára sérelmes, a közgyűlési Határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül az érintett tag pert indíthat a Pest megyei Törvényszéken a kifogásolt Határozat ellen.

 

4. §

Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület rendes tagjai jogosultak:

a) részt venni az Egyesület Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a Közgyűlésen;
c) választani és választhatók az Egyesület szerveibe;
d) részt venni az Egyesület rendezvényein;
e) igénybe venni az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kapni;
g) betekinteni a határozatokba és a könyvelésbe.

(2) Az Egyesület rendes tagjai kötelesek:

a) megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b) teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c) a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.

(3) A rendes tag az Egyesület tűzoltó szaktevékenységének körén belül semmilyen tevékenységet nem végezhet és abban nem vehet részt. Tűzoltó képesítésre nem kötelezett, egyenruha viselésére nem jogosult.

(4) Az Egyesület tűzoltó tagjai jogosultak:

a) részt venni az Egyesület Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a Közgyűlésen;
c) választani és választhatók az Egyesület szerveibe;
d) részt venni az Egyesület rendezvényein;
e) igénybe venni az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kapni;
g) egyenruhát viselni;
h) betekinteni a határozatokba és a könyvelésbe.

(5) Az Egyesület tűzoltó tagjai kötelesek:

a) megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b) teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c) a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

d) a 10.§ (5) pont szerinti önkéntes kötelezettségvállalás esetén az Egyesület szaktevékenységében részt venni, az ehhez szükséges és előírt képesítésekkel rendelkeznie kell.

(6) A pártoló tag részt vehet tanácskozási joggal az Egyesület testületi ülésein, szavazati joga nincsen, tisztség viselésére nem választható. A pártoló tag tagdíj fizetésére nem köteles, az Egyesület munkájában viszont részt vehet, viszont köteles nyilatkozni, hogy milyen pártfogással, milyen formában támogatja az Egyesületet. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja.

(7) A kiskorú tag részt vehet az Egyesület testületi ülésein, korának megfelelő tisztségre választható. A kiskorú tag tagdíj fizetésére köteles, az Egyesület munkájában részt vehet.

(8) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

 

5. §

Az Egyesület szervezete

(1) Az Egyesület legfőbb döntést hozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. A Közgyűlés és az Elnökség az Egyesület vezető szervei. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, Alelnök, Parancsnok és az elnökségi tagok.

(2) [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] Ptk. 3:22 §-ában foglaltak szerint.

(a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

(3) Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, akkor a Ptk. 3:82 §-a és a 2011. évi CLXXV. törvény 40.§.a szerint a rendkívüli Közgyűlés keretében, megalakítja a Felügyelő Bizottságot (FEB) amelyet tagjaiból, szavazás útján választ. A Felügyelő Bizottság tagja nem rendelkezhet más tisztséggel az Egyesületben.

6. §

A Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb döntést hozó szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

 

(2)Közgyűlés összehívása:

 

a) A közgyűlést az Elnök, hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.

b) A rendkívüli közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze, váratlan és sürgős közgyűlési döntést igénylő esetben. Ilyenkor az írásos kiértesítést személyes kézbesítés útján kell az egyesületi tagokhoz eljuttatni, legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 5 naptári napon belül.
c) A legfőbb szervet össze kell hívni, akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve, ha azt a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

d) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

 

1) Az ülését az elnök a meghívó kiküldésével vagy közzétételével hívja össze.

2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.

5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

 

(3)A napirend kiegészítése

 

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A kiegészített napirendet is igazolható módon közölni kell a tagokkal, ha ez nem sikerül, akkor a Ptk. 3:17 § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában

 

 

(4) Határozatképesség

 

1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

(5) Határozathozatal

 

1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

 (6) A közgyűlés hatáskörébe tartozó fő feladatok:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

 

 (7) A Közgyűlés akkor határozatképes:

1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűléssel együtt kitűzésre került, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történt a meghívás. Amennyiben a megismételt közgyűlést más napra hívják össze, erről a tagokat az általános szabályok szerint külön kell értesíteni. Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.

4) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(5) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés a kérdést vagy elvetettnek tekinti vagy új szavazást kell tartani.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

(6) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon, postai úton kell közölni. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Közgyűlési Határozatok Könyvébe bevezetni. A Közgyűlési Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

7. §

Az Elnökség

(1) Az Egyesület vezető szerve az 6 tagú Elnökség, amelynek tagjai egyben az Egyesület tagjai is. Az Elnökség Elnökből, Alelnökből, Parancsnokból, Titkárból, és két további elnökségi tagból áll, akiket a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással a választási jegyzőkönyv dátumától számított, 5 éves időtartamra választ meg. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve.

 

  • ISASZEG ÖTE Elnöke: Borók Károly
  • ISASZEG ÖTE Alelnöke: Varga Zsuzsanna
  • ISASZEG ÖTE Parancsnoka: Lázár Ferenc
  • ISASZEG ÖTE Titkára:  Sziráki Anna
  • ISASZEG ÖTE Elnökségi tagjai: Könczöl Gábor, Horváth István, Nagy László Gábor, Vasicza Zsabolcs, Pobori ferenc.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább 5 elnökségi tag jelen van. (9 fős elnökség legalább fele) Az ülések nyilvánosak.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon, postai úton kell közölni. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés kérdést vagy elvetettnek tekinti vagy új szavazást kell tartani.

 (4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább három naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(5) Az Elnökség feladatai: a Ptk. 3:80.§-ában foglaltak figyelembe vételével.

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 

(6) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése. a Ptk. 3:25.§-ában foglaltak szerint.

(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

 

8. §

Az Egyesület képviselete

Elnök, Alelnök, Parancsnok, Titkár

(1) Az Egyesületet az Elnök, Alelnök, a Parancsnok és a Titkár önállóan képviseli. Ezen tisztségviselők egyúttal az Egyesület törvényes képviselői.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök az Alelnök, a parancsnok, és a titkár aláírásával önállóan  jogosult rendelkezni.

 (3) Az Elnök hatásköre és feladatai:

a) munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett;

b) a közgyűlési és az elnökségi ülések előkészítése és levezetése;

c) az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt;

d) éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,

e) A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat,ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,a közgyűlés gyakorolja (Ptk. 3:74 § f. pontja)

 

(4) Az Alelnök hatásköre és feladatai:

a) az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése;

b) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása;

e) az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és (ha lehetséges személye) megállapítható;

f)A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése;

g) Elnökség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

 

 

(5) A Parancsnok a tűzoltó szaktevékenységet irányító tag, az Elnök, Alelnök akadályoztatása esetén, eljárása, hatásköre és feladatai az Elnökével azonosak.

(6) A Titkár hatásköre és feladata:

a) képviseli az Egyesületet;

b) az Alelnök konzultánsaként működik;

c) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

d) előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

 

9. §

Az Egyesület működése és gazdálkodása

(1) Az Egyesület, mint civil szervezet, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját kizárólag a Közgyűlés határozza meg, melyet a IA/2012-001 melléklet tartalmaz. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(6) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(7) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és nem veszélyeztető módon folytathat.

(8) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett.

(9) Az Egyesület szaktevékenységét végző tűzoltó tagja, jövedelemre nem jogosult, azt közérdekből, hivatástudatból végzi. Az előre elrendelt utazásánál felmerült költségeit utólag számolhatja el, amit kiküldetési rendelvény benyújtásával igényelhet az Egyesület vezetősége felé.

(10) A civil szervezet bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

(2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

(11) A civil szervezet bevételeit a 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

 

(12) A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

 

(13) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

 

(14)Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

 

(15)Tagdíjfizetés és a hozzá kapcsolódó szabályok

a)      Az Alapszabályban arra kötelezett tagok kötelesek a tagdíjat minden hó 15-e napjáig az Egyesület felé megfizetni. Nem fizetés esetén az Elnökség köteles a tagot felszólítani és a felszólítástól számított 90 nap után kizárhatja. A tagdíj befizetése történhet a pénztárban, vagy banki átutalással.

b)      Az új tag a jelentkezéssel egy időben, 1 havi tagdíjat köteles befizetni.

 

 

10.§

Az Egyesület szaktevékenysége

(1) Az Egyesület szaktevékenysége a tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködés.

(2) Az Egyesület közreműködőként A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben meghatározott tűzmegelőzési, valamint tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában meghatározottak szerint vehet részt a 2.§ (1) pontjában rögzített célkitűzés értelmében.

(3) Az Egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.

(4) Az Egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében:

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósághoz;

b) a hivatásos vagy önkéntes tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére;

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel;
d) a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltás vezető intézkedésének megfelelően működik közre.

(5) Szaktevékenységet az Egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban - 10/2008. (X.30.) ÖM. rendelet 4.§.-ban! - meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre az önként vállalt kötelezettséget.

A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.

(6) Az Egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki

a) tűzoltó szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában

b) tűzoltó alaptanfolyami képesítést szerzett, és írásban vállalta a tűzoltó szakképesítés megszerzését. Írásban nyilatkoznia kell, a szakképesítést megszerezéséről.

(7) Az Egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köthet a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal az 1996. évi XXXI. tv. 33/D.§.-a alapján.

(8) A tűzoltóság és az Egyesület közötti együttműködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését az illetékes területi katasztrófavédelmi szervnek be kell jelenteni.

 

11. §

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha

(1)Jogutódlással történő megszűnés

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

(2)A jogutód nélküli megszűnés okai

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

(3)Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

a)Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

b) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

(4)A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

b)Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

(5)Választott bírósági eljárás kikötése

Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választott bíróság eljárását kötheti ki.

 

12.§

Az Egyesület felügyelete

(1)  A civil szervezet működése feletti törvényességi ellenőrzést a 2011. évi CLXXV. törvény III. Fejezetében foglaltak szerint az ügyészség és a bíróság látja el.

 

 

13. §

Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben  a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve  A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.

 (2)  A civil szervezet köteles könnyvezetése és beszámolási rendje körében betartani a 2011. évi CLXXV. törvény VI. Fejezetében foglaltakat, különösen: a számviteli törvény szerinti beszámolót, mérleget, és könyvvezetése függvényében egyéb mellékleteket kell készítenie, és azt letétbe kell helyeznie! Amennyiben a letétbe helyezésre nem kerül sor - és ezt a civil szervezet egy éven belül nem pótolja! - úgy a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

(3) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a 2012.10.30.-a napján tartott Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.

(4) Az Egyesület Alapszabályát a Megyei Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

(5) Az Egyesület módosított Alapszabályát a tagok a 2015.06.25. napján tartott közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.

Kelt: Isaszeg, 2015. június 25.

Borók Károly
az egyesület elnöke